Információk
Alap információk:
bejelentkezés: 14.00-20.00
kijelentkezés: 9.00-11.00
férőhely: maximum 12 fő (2db 6-6 fős apartman saját fürdőszoba)
parkolóhelyek száma: 4db zárt udvarban, 1 ház előtt.
fizetési módok: készpénz, bankkártya, utalás, SZÉP kártya (OTP, MKB, K&H)
Elérhető szolgáltatások: szállás, beltéri szauna, kültéri medence, TV, WI-FI, hűtő, konyha(közös), bográcsozási.sütési lehetőség, vasaló, törülköző, mikró
KONYHA:
Vendégházunk saját különálló konyhával várja vendégeinket, melyben az összes szükséges eszköz, mint például gáztűzhely, sütő, kenyérpirító, vízforraló, mikró, hűtő, evőeszközök megtalálhatóak.
APARTMANOK KIÉPÍTÉSE:
Galya apartmanunk két fős Finn szaunával várja.
Közelben található:kis ABC 300 méter, buszmegálló 500 méter, nagyobb bolt Parádon 3 Km.
Közeli látnivalók, kirándulás ötletek:
- Mátrafüred: a Gyöngyöshöz tartozó, 350 m magasságban fekvő üdülőhely mai nevét az 1920-as években kapta. Itt végződik a Mátravasút egyik szárnya; fő látványosságai az 1767-ben épült fogadalmi templom, a Bene-ház, a Palócmúzeum és a Kozmáry-kilátó. A településrész 2005-ben, népszavazáson Gyöngyöstől való függetlenedési szándékát fejezte ki.
- Sástó: Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava körül a 60-as évektől kiépült kemping és üdülőtelep. Jellegzetessége az olajfúró toronyból átalakított 50 m magas kilátó.
- Mátraháza: a 650-700 méteren elterülő turisztikai központnál ágazik el a 24-es főút Kékestető felé. Több nagy szálló és a tüdőszanatórium tartozik hozzá, legismertebb épülete az 1930-ban átadott "Pagoda". Mátraházának Mátrafüreddel szemben nincs állandó lakója.
- Kékestető: hazánk legmagasabb csúcsa körül is kialakult egy üdülőközpont, melynek jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai miatt - megfelelő hóviszonyok esetén - télen különösen nagy népszerűségnek örvend.
- Galyatető: az ország második legmagasabb hegycsúcsa szintén a második világháború előtt vált nyári és téli üdülőhellyé. Egykori Nagyszállója ma is hotelként működik. A közeli Piszkés-tetőn csillagvizsgáló üzemel.
- Mátraszentimre: az ország legmagasabban (780-810 m) fekvő községéhez tartozik Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás és Fallóskút. Nevezetességeik a tájház, a Három falu temploma és a fallóskúti búcsújáróhely, Szentkút.
- Parád: A hegység északi részén, a Parádi-Tarna völgyében található falu a Keleti-Mátrához legközelebb eső turistaközpont. Nevezetessége a kocsimúzeum és a parádfürdői gyógyvíz, amelyet palackoznak is. A közeli Parádsasvár kastélyáról híres.
A motorosok és autósok kedvenc túraútja a Parádsasvár-Kékestető-Gyöngyös útszakasz
Mátrai hegyiverseny
Hegyiversenyeket már 1920 óta rendeztek a Svábhegyen, Pécsen,
Visegrádon, Lillafüreden és az esemény színhelyének most helyet adó
Parádsasváron is. A Mátrai Hegyiverseny a magyar autósport
legtradicionálisabb rendezvénye, melynek komoly hagyományát több év
kényszerpihenő után 2016-ban sikerült tovább
vinni a legendás 24-es út Parádsasvár és Galyatető közötti útszakaszán, mely azóta minden évben újra megrendezésre kerül.
Parádsasvár:
Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.
Aki Parád felől érkezik a 24-es műút mellett található egy növénytani különlegesség a parádsasvári Ősjuhar. Pár száz méter megtétele után a fenyvesek közepén található a Károlyi kastély gyönyörű építészeti stílusával, amit Ybl Miklós tervei alapján 1881-ben kezdtek el építeni. A kastélyt Sasvár néven említik, ez a falu névadója is 1958-tól.
A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Júlia. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt.
A szomszédságában található alkálihidrogénkarbonátos kénes víz "Parádi víz", amit a helybéliek csevice forrásnak hívnak. A savanyú víz forrás fölé díszes pavilont építettek Ybl tervei alapján. A völgy végén található a közel 300 éves hagyományra visszatekintő üveghuta, amit II. Rákóczi Ferenc fejedelem állított fel.
Az üveggyár adott munkahelyet a szomszédos falvakban élőknek is. Az ipartörténetileg is egyedül álló gyár, jelenleg nem működik, de a településen több vállalkozó folytatja az üvegcsiszolást, ezért kis manufaktúrákban, boltokban megvásárolhatók a gyönyörű csiszolt termékek. A természeti adottságok miatt sportolásra, gyalogtúrákra, az erdők növény és állatvilágának megismerésére kiváló lehetőséget biztosít Parádsasvár és hegyvidéke.
Parádsasvár büszkesége